Szlovéniában és más köztársaságban is javában folyik a különbözõ pártok és szövetségek alapítása. Egyes csoportnak életszükséglete az, hogy a tavaszi választásokon bekerüljenek az élvonalba. Máshol viszont az a lényeg, hogy az alapvetõ emberi jogaikat biztosíthassák. Talán ez vezérelte a vajdasági magyarokat arra, hogy megalapítsák a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét. Megkérdeztük Vékás Jánostól, az újvidéki Rádió újságírójától, aki az alapító tagok között volt, hogy milyen célokkal indult ez a közösség és miként csatlakoztak ehhez a vajdasági magyarok?

- Lényegében még csak egy 11 tagú kezdeményezõ bizottság létezik, amely nemrégiben átadta a programdokumentumait a Szocialista Szövetség vajdasági választmányának, amelyben támogatást kér a szövetségtõl a munkájához. Tudni kell, hogy Vajdaságban az ötvenes évek közepétõl az úgynevezett vertikális szervezõdés politikai bûnnek számított és mindazok, akik ilyen érdekszervezõdést kezdeményeztek, azoknak számolniuk kellett azzal, hogy nacionalistáknak fogják nyilvánítani õket. Ez az állapot nagyon sok kárt okozott a vajdasági nemzetiségeknek, mert egy felgyorsult asszimilációnak voltunk a szemtanúi. Például a hatvanegyes és a hetvenegyes népszámlálás között öt százalékkal csökkent a magyar nemzetiségûek száma, a hetvenegyes és nyolcvanegyes népszámlálás során pedig 10 százalékkal. Ez abból ered, hogy a nemzetiségi kérdést a szlovéniai és a horvátországi magyarokkal ellentétben az úgynevezett integrális önigazgatás keretében kívánták megvalósítani és ez bebizonyosodott, hogy nem eredményes módszer.

- A kezdeményezõ bizottság még nem létezett akkor, amikor még társadalmi vitán volt az oktatási törvény tervezete, és ebbõl is származtak a problémák. Vajdaságban a bölcsészkar magyar tanszéke, több iskola és más intézmények rámutattak arra, hogy az oktatási törvény tervezetében olyan megoldások szerepelnek, amelyek kedvezõtlenül hatnának a nemzetiségi iskola fejlõdésére. Ezeket a javaslatokat írásban megfogalmazták, és eljuttatták a tartományi mûvelõdési és oktatási titkársághoz. Sajnos az történt, hogy ezek az észrevételek és javaslatok ott "elkallódtak". Az történt, hogy nem jutottak el Belgrádba. Ennek folytán a Vajdasági Íróegyesület kezdeményezett egy vitatribünt, amelyre meghívtuk a szerbiai illetékeseket is, és megismételtük az észrevételeket és javaslatokat. Ezeket még egyszer eljuttatta a Magyar Tanszék is Belgrádba és az íróegyesület is támogatta õket. Hogy minél nagyobb nyomatékot adjunk a kezdeményezésnek, aláírásokat gyûjtöttünk a módosítási javaslat támogatására. Így több mint tizenhétezer aláírás gyûlt össze és mondhatom, hogy nemcsak magyarok és más nemzetiségek írták alá, hanem ige szép számban szerb értelmiségiek, többek között belgrádi szerb értelmiségiek is. Ezt lehetne tekinteni az elsõ akciónak.

Ugyanakkor felmerült az is, hogy hogyan lehetne olyan intézményes formát találni, amely létrehozásával megakadályoznánk az ilyen eseteket a jövõben. Ezen a tribünön merült fel a gondolat, hogy felül kell vizsgálni, hogy születtek-e lehetõségek vertikális szervezõdés kezdeményezésére. Lényegében úgy tekintünk a kezdeményezésünkre, hogy a szerbiai pártkongresszuson Bogdan Trifunoviæ a beszámolójában kijelentette, hogy a kommunisták nem ogják szorgalmazni, hogy adminisztratív eszközökkel megakadályozzák a politikai szervezõdést. A kongresszus vasárnap fejezõdött be és mi hétfõn átadtuk a dokumentumainkat a Szocialista Szövetségnek.

- Egyelõre még csak kezdeményzõ bizottság létezik, amelyben vannak újságírók, mûszaki értelmiségiek, van köztük színész, matematika tanár stb. Ez egy nemzetiségi érdekszervezõdés. E közösség azt is céljául tûzi ki, hogy együttmûködjön más politikai szervezetekkel is, amelyek keretében nem csak nemzetiségi kérdésekhez szólna hozzá, hanem máshoz is. Kifejeztük készségünket, hogy szeretnénk bekapcsolódni a Szocialista Szövetség munkájába és ugyanakkor együtt szeretnénk mûködni más olyan politikai szervezetekkel is, amelyek nem nemzetiségi jellegûek, amelyek jugoszláv orientáltságúak, például a jugoszláv demokrata kezdeményezés pártjával, stb.

- Ez elég világos beszéd. Kuèan szépen elmondta, hogy a Szlovén Kommunista Szövetség a többpártrendszerû pluralizmus mellett foglal állást és a szabad, demokratikus, többpártrendszerû választásokon kívánja legitimizálni magát. Azt hiszem, hogy ez lesz az elkövetkezõ idõszakban az ország más részeiben is a fõ esemény. Ez egy elkerülhetetlen folyamat. Külön érdekes volt számomra a nemzetiségekhez való viszony a kongresszuson. Érdekes volt az a kezdeményezés, hogy lehetõvé kellene tenni a Szlovén Kommunista Szövetség statútumában, hogy a nemzetiségi kollektivitások közvetlenül válasszák meg a küldötteiket a köztársasági pártszervekbe. Ez több problémát megoldana, ami a nemzetiségi kulcsok alkalmazását illeti.